El Camino

Holnaprak?�sz - Caminos riport a Kossuth r??di??ban 2006. dec. 22-?�n (mp3 2.2MB)

..�?�A vil??gban gonoszs??g ?�s z??rzavar uralkodik, mert az emberek elfelejtett?�k, hogy minden egyetlen forr??sb??l ??ramlott ki. T?�rj vissza ehhez a forr??shoz, ?�s hagyj el minden ??nz?? gondolatot, kicsinyes v??gyat ?�s haragot. Akiket semmi sem ker?�t hatalm??ba, azok mindent birtokolnak.
Elm?�lkedj a vil??g m??k??d?�s?�n, hallgasd meg a b??lcsek szav??t, ?�s fogadj magadba mindent, ami j??. Erre alapozva t??rd ki bels?? kapudat az Igazs??g el??tt. Ne hagyd figyelmen k?�v??l az ?�ppen el??tted l?�v?? igazs??got. Tanulm??nyozd a v?�z ??raml??s??t a hegyi patakban: mily’ k??nnyed?�n ?�s szabadon folyik a szikl??k k??z??tt. Tanulj szent k??nyvekb??l ?�s b??lcs emberekt??l is. Tekints mindent - m?�g a hegyeket, foly??kat, n??v?�nyeket ?�s f??kat is - a tan?�t??dnak.�?�…. (Uesiba Morihei: Az ??t k?�zik??nyve)

A CAMINO, A TEJ??T ALATTI ??T

A �??Camino�?�, vagyis az �????t�?�, Spanyolorsz??g ?�szaki r?�sz?�n ??thalad??, a Pireneusok l??b??n??l fekvo Saint Jean Pied de Port-t??l, Santiago de Compostela v?�g??llom??sig tart??, majd nyolcsz??z kilom?�teres zar??ndok ??t. A Camino ment?�n nyomon lehet k??vetni az erekly?�k kult??r??j??t, a term?�szet, az ??si m??v?�szet ?�s ?�p?�t?�szet remekeit. A n?�hol misztikus k??dbe burkol??z?? gal?�ciai t??j foly??i s f??i, a r?�gm??lt kelta hagyom??ny istens?�geit, mond??it, man??it ?�s t??nd?�reit id?�zik. A csillagos ?�g alatt h??z??d?? ??tvonal, a Tej??t ??ltal kijel??lt ??sv?�ny azonban t??lmutat a Szent Jakab apostol tisztelet?�re emelt Compostela-i katedr??lison. Eg?�szen elny??lik a �??vil??g v?�g?�ig�?�, vagyis a Santiago-t??l kb. 50 km-re l?�vo Finisterre-ig, ahol a Nap az Atlanti-??ce??n v?�gtelenj?�ben t?�r nyugov??ra.

AZ EREKLY??K KULTUSZA

Az emberis?�g mindig is tiszt??ban volt vele, hogy bizonyos helysz?�nek szokatlan spiritu??lis er??vel rendelkeznek, amely mag??val ragadja az odal??togat??kat, megtiszt?�tja a tudatukat, a “hely szellem?�nek” k??sz??nhet??en egy magasztosabb vil??g k??zvetlen ir??ny?�t??sa al?? ker??lhetnek. Felismert?�k azt is, hogy az Istenhez vezet?? legbiztosabb ??t, az ilyen energia-forr??sokat ?�rint?? zar??ndoklat, melynek sor??n a k??ls?? k??r??lm?�nyek, ?�s a bels?? v??ltoz??sok hat??s??ra meg?�rinthetik, sz??ra b?�rhatj??k a Teremt??t, szem?�lyes ??dv??z??l?�st nyerhetnek.

A h??rom f?? kereszt?�ny zar??ndok??t Jeruzs??lembe, R??m??ba, ?�s Santiago de Compostela-ba vezetett, azonban a jeruzs??lemi Szents?�r Bazilika 1078-as t??r??k k?�zre ker??l?�s?�vel Jeruzs??lem elszigetel??d??tt, ?�s jelentos?�gteli szerep?�t a Camino vette ??t. ??vsz??zadokon kereszt??l Eur??pa t??rsadalmilag ?�s kult??r??lisan meghat??roz?? zar??ndok??tja lett, Nagy K??rolyt??l kezdve, Assissi Szent Ferencen ??t Dante-ig, urak ?�s alattval??k koptatt??k f??ldj?�t. Nagym?�rt?�kben hozz??j??rult a X-XVIII. sz??zadi kereszt?�nys?�g, a kereszt?�ny m??v?�szet felelmelked?�s?�hez. A zar??ndok??t ikonm??v?�szet?�t tanulm??nyoz?? t??rt?�n?�szek felfigyeltek a templomokban visszat?�r?? vir??gd?�szekre, illetve a Nap-szimb??lumra, amely a hom??lyos m??lt egy darabj??t, a kelta eredetet bizony?�thatja. Egy?�bk?�nt a Camino-t ??t- meg ??thatja a Szent Jakab apostolnak tulajdon?�tott kagyl??mot?�vum, ??ton-??tf?�len tal??lkozhatnak vele a zar??ndokok.

A k??z?�pkorban az erekly?�be vetett hit a korab?�li egyetemes vil??gk?�p hi??ny??nak eredm?�nyek?�nt sz??letett, ?�s megszerz?�se k??vetkezetes puszt?�t??sokat, szent h??bor??kat vont maga ut??n. A modern korban a bizalom hi??nya, a hagyom??ny ?�s az egy-s?�g elveszt?�se, valamint a k??zelg?? “v?�g” elm?�lete od??ig vezetett, hogy az emberek k?�ts?�gbeesve a m??lt elk?�pzelt t??k?�letess?�g?�ben keresnek kapaszkod??t, k??vetend?? p?�ld??t. A legm?�lyebb spiritu??lis ?�lm?�nyeket, az ??si relikvi??kb??l t??pl??lkoz??, torz vil??g ??ltal teremtett, napjainkra azonban m??r kiapadt forr??sokt??l rem?�lik, amelyek legal??bb a h??tt?�rbe szorult hajdani isteni p??rtfog??st sugallj??k. A k??z?�pkori zar??ndokok vall??si erekly?�k ut??n kutattak, ?�s hagytak h??tra, a modern zar??ndokok pedig ugyanezeket keresik szenved?�lyesen a tegnap eml?�kei k??z??tt, a t??rt?�nelmi helysz?�neken, a templomokban, a v??rosok romjain, vagy a m??zeumok ki??ll?�t??sain. Mindezek m??g??tt misztikus, gy??gy?�t?? ?�s seg?�t?? er??t sejtenek, ugyanazt az esszenci??t, amelyet el??deik a k??l??nf?�le szent erekly?�knek tulajdon?�tottak.

A r?�gm??lt zar??ndokai igaz??b??l csak az igaz hit szellem?�ben v??llalkoztak hossz?? ?�s vesz?�lyes ??tra t??vol az otthonukt??l, vall??suk ?�letbiztos?�t??st ny??jtott az ??r??k k??rhozat ellen. Papjaik pr?�dik??ci??i megsz??llottan h?�rdett?�k a M??sodik elj??vetelt ?�s az ?�g?�ret Napj??t, amelyet a pr?�dik??ci??k helysz?�n?�??l szolg??l?? templomok szobrai ?�s festm?�nyei hiteles?�tettek. A k??z?�pkor m??veletlen, egyszer?? ember?�nek teh??t nem volt m??s v??laszt??sa ?�s c?�lja: sz??let?�s?�t??l fogva eg?�szen a hal??l??ig, az isteni megbocs??t??s?�rt, a szentek kegyeinek elnyer?�s?�?�rt, valamint lelk??k megtisztul??s???�rt k??zd??tt. A k??z?�pkorban, akik el?�rt?�k Santiago-t, megpr??b??ltak vakmer?? k??teless?�g??knek is eleget tenni: elmentek a Finisterre-ben tal??lhat?? �??Nuestra Senora�?� k??poln??ba, a sz??razf??ld utols?? darabj??hoz, amely az ??ce??nba �??zuhan�?�. Ez az ?�lm?�ny fel?�rt egy mennyorsz??gi ?�zel?�t??vel, misztikusabb ?�rtelemben pedig m?�g a templom fenn??ll??sa el??tti tud??s, az elfeledett isteni eredet megszerz?�s?�t jelentette. A Camino a lemond??sok, a �??vissza a gy??kerekhez�?�, a bels?? utak megny?�l??s??nak, az ??dv??z??l?�s ?�s az �????jj??sz??let?�s�?� szimb??lum??v?? v??lt. Napjaink zar??ndokai a tisztelett?�tel mellett abban a rem?�nyben v??llalkoznak a kem?�ny ??tra, hogy ??nmaguk megismer?�s?�n kereszt??l k??zelebb ker??ljenek Istenhez, sokszor azonban egyszer??en csak a mindennapokt??l val?? kiszakad??s, az ??j kih?�v??sok lek??zd?�se ?�s az utaz??s ??r??me a c?�ljuk.

SZENT JAKAB APOSTOL KULTUSZA

Krisztus hal??la ut??n, tan?�tv??nyai sz?�tsz??r??dtak �??vil??gszerte�?�, hogy a parancs szerint az evang?�liumot h?�rdess?�k. Jakab Spanyolorsz??gba ment, ??m n?�h??ny ?�ves k??ldet?�se nem j??rt ??t??t?? sikerrel. Visszat?�rt Jeruzs??lembe, ahol azonban nem sokkal azut??n, Kr.u. 44-ben Her??des lefejeztette. K??vetoi “fels??bb utas?�t??sra” azonnal Jaffa-ba sz??lll?�tott??k holttest?�t, ahol csod??k csod??j??ra egy haj?? v??rakozott, hogy visszavigye Spanyolorsz??gba. Az angyali bizonys??gt?�telben b??velked?? utaz??s ut??n, Gal?�cia partjain??l l?�v?? Ira Fl??via-n??l ?�rtek sz??razf??ldet, nem messze onnan, ahol ma Santiago de Compostela tal??lhat??. Szent Jakab, ?�s k?�t k??vet??j?�nek test?�t egy hegyoldalon temett?�k el, amelyrol azonban majd 750 ?�vre megfeledkeztek.

A IX. sz??zad elej?�n, Pelagius remete l??tom??st l??tott: egy apr??bb csillagokkal k??rbevett nagyon f?�nyes csillag beragyogta a hegy egyik elhagyatott pontj??t. R??gvest elmes?�lte t??rt?�net?�t Theodomir p??sp??knek, ?�s a �??megvil??g?�tott�?� helysz?�nen egy h??rom holltestet sz??ml??l?? s?�rra, Jakab m?�ltatlanul elhanyagolt nyugv??hely?�re bukkantak. II Alfonso, Asturias kir??lya (791-824) engesztel?�sk?�ppen kinevezte Szent Jakab apostolt Spanyolorsz??g v?�d??szentj?�nek. Tisztelet?�re, s?�rja f??l?� templomot ?�s kolostort emeltetett, amelyet r??videsen zar??ndokhelly?� nyilv??n?�tottak, ?�s apr??nk?�nt fel?�p??lt k??r?� Santiago de Compostela v??rosa. Az els???�r??sos feljegyz?�sek Le Puy p??sp??k Kr.u. 950-??s camino-i zar??ndoklat??r??l tesznek eml?�t?�st.

A MODERN ID?�K ZAR?�NDOKLATA

A r?�gi korok eml?�kei k??z??tt ?�vente t??bb ezer zar??ndok fordul meg a vil??g minden t??j??r??l. Annak ellen?�re, hogy a Szent Jakab zar??ndok??t eredend??en kereszt?�ny, m?�gsem k?�rnek senkit??l sem keresztlevelet, az �???�retts?�g�?� is elegend??. Akik napjainkban v??llalkoznak megt?�tel?�re, t??bbnyire kezd?? “t??r??z??k”, akik ilyen komoly c?�lkit??z?�sekkel, az ??nismeret?�rt, ?�s ez??ltal az egyetemes c?�lok felt??r??s???�rt soha sem indultak m?�g ??tnak. ??vezredek ??ta a zar??ndokok gyalogszerrel, szam??r- vagy l??h??ton tett?�k meg a hossz?? utat Santiago de Compostela -ba, modern vil??gunkban ezeken k?�v??l ker?�kp??ros, vagy aut??s utaz??kkal is tal??lkozhatunk. K??l??n??sen tavasszal ?�s ny??r elej?�n a term?�szet is kegyes hozz??juk: a t??nd??kl?? vir??gos r?�tek, a z??ldell?? gabona mez??k, az ?�gi t??nem?�nyek j??t?�ka mind-mind hozz??j??rulnak az ??t sz?�ps?�geinek, esszenci??j??nak felt??r??s??hoz.

Aggod Judit

C?�lunk az eur??pai kultur??lis ??r??ks?�g r?�sz?�t k?�pez??, a spanyolorsz??gi Santiago de Compostela v??rosba vezet?? zar??ndok??t �??el Camino de Santiago de Compostela�?� r??viden Camino magyarorsz??gi n?�pszer??s?�t?�se.

Tov??bbi c?�lok:

�?� Az ??tnak indul?? zar??ndokok r?�sz?�re inform??ci??k ?�s tapasztalatok ??tad??sa, ??tnak indul??suk el??seg?�t?�se.

�?� Kapcsolattart??s nemzetk??zi Camino egyes??letekkel, ?�s m??s magyarorsz??gi ?�s k??lf??ldi gazdas??gi ?�s t??rsadalmi szervezetekkel.

�?� A Camino-val kapcsolatos inform??ci??k ??sszegy??jt?�se ?�s rendszerez?�se, kiadv??nyok, weboldal ?�s elektronikus levelez??lista megval??s?�t??sa.

�?� K??z??ss?�g form??l??s - tal??lkoz??k, klubesem?�nyek, f??rumok, ?�lm?�nybesz??mol??k, ki??ll?�t??sok ?�s kir??ndul??sok szervez?�se.

�?� A klub c?�lja orsz??gunk nemzetk??zi j?? h?�r?�t fokozni ?�s a Camino igazi ?�rt?�keit meg??rizni.

�?� A Camino t??rt?�nelmi hagyom??nyainak ??pol??sa, magyarorsz??gi vonatkoz??s?? inform??ci??k ??sszegy??jt?�se ?�s nemzetk??zi n?�pszer??s?�t?�se.

�?� El??seg?�teni az utat megj??rt emberek az ??t zar??ndoksz??ll??saira befogad?? ??nk?�ntesk?�nt val?? visszat?�r?�s?�t.

Mindenkit sok szeretettel v??runk a tagok k??z??tt, aki a fenti c?�lt mag???�nak ?�rzi.